Palik és Báthory Erzsébet, közöttük egy vizsgálat

Tegnap web2-es, azon belül is közösségi napom volt. Virtuálisan megismert orvosi magánrendelőben jártam, de előtte még kis kitérő. Ez egy gondolatcsellengő poszt lesz.

Számtalan orvos barátom van, nemcsak a betegségbeképzelés, hanem közös munka okán is. Kezdetben ott voltak az OSC autóversenyzők, Simon pszichiáter, Csermely nőgyógyász, Sajgó fogorvos (nem felvett név vagy célzott szakma választás) és társaik, aki jól mentek versenyautóval is és bő, itthon addig nem tapasztalt intelligenciával szerveztek Budapestre rali EB futamot. Nélkülük nem lenne Forma 1 sem, Hungaroring sem. Együtt dolgoztam velük marketing, sajtó vonalon, ők és társaik a barátaim lettek. Nem volt lenyúlásos ez a kapcsolat, ugyanúgy fizetek a magánrendeléseiken, mint ti, ha odakerültök. Az a különbség, hogy én már tudom ki a jó orvos, ismerem őket. Az aktív sportpályafutás után szépen szétszéledtek magánrendelőkbe, kórházakba, magánklinikákra, most ott van a szevasz-szevasz. Hagyták a sportot olyanokra, akik nem vitték sokra máshol, de pénzt tudnak bányászni, persze maguknak is elegendőt. Ott van a hungaroringes Palik Laci, aki gyenge riporter és újságíró, de üzletembernek jó. Versenyzőnek sem komoly, de szerzett támogatókat a tévéssége segítségével és autózik, ahogy bír. Izzad, liheg, mintha nagyon menő lenne, de csak magához képest az, ez sem lebecsülendő. Egy amatőr, aki a kapcsolati tőkehalmozásban viszont profi. Szekeres hadügyminiszterrel még Afganisztánba is elutazott. Állami pénzből (a mienkéből) versenyeznek katonák Nissanokkal, Laci márkájával, és kell oda tanácsadó. Van társa is a katonai vonalon, ha egy emelt Toyota terepjárót láttok a Bécsi úti bevásárlóközpont mozgássérült parkolójában, tudtok tőle autogramot kérni.

Most jön a visszakanyar.

Én újabban a twitter és facebook, a blogolás jóvoltából megismerkedtem az Dr. Horváth Tamással, aki blogjában és a közösségi oldalakon az Ent House Budapest mágánrendelőjüket hozza képbe online nézőknek, olvasóknak és a légúti- és fülbetegségek területén minél jobb információ szolgáltatást műveli, magas minőségi szinvonalon. A közösségi technológiák alkalmazásával operáló orvos kevés van még, ő is Dr. Meskó Bertalan követő, aki a debreceni egyetemen péhádézik, mellesleg a világon az egyik legismertebb netszemélyiség, aki a web2-öt és az orvoslást igyekszik összekapcsolni. Meskó Bercivel való levelezésemmel jutottam magam is előre a web2-ben, igaz, teljesen más területen.

Tavaly ősszel már voltam az Ent House rendelőben inkognitóban, vizsgálat, recept gyógyulás követte a fellépésemet, de tegnap, magához Horváth doktorhoz kértem időpontot (online a lehetőség természetesen). Vizsgálat, recept és gyógyulás, amit még csak valószínűsíteni tudok, hiszen tegnapi az eset. Akkor találkoztunk először, de ugyanolyan jól éreztem magam, mint régi OSC-s barátaim vállveregetős társaságában. Minket most a web2 hozott össze (többet beszéltünk erről az info adás és kapás szisztémáról, mint a dobhártyámról) és Tamás egyik bejegyzése vagy RT-je (már nem emlékszem). Arról írt benne, hogy a fülészeti problémák átjöhetnek a generációkon. Én kiskoromban fülfájós voltam és a éppen akkor olvastam ezt, amikor három éves Blanka unokám fülét ugyanazzal az UV lámpával melegítettem, amelyikkel az anyukája fülét is „kezeltük” annak idején. Ennyi a történet, tudom, hogy hosszú és ez a „Hogyan nem szabad blogolni” tízparancsolat egyike, de a következményeket.

Hogy fotó is legyen. Már a második kör után találtam parkolóhelyet az utcában, amikor észrevettem egy plakátragasztó kaszkadőrt egysaroknyi távolságban. Gyorsan dolgozott a szeles hózápor ellenére, futnom kellett, hogy még elérjem munka közben. Éppen a Báthory filmet plakátolta több emelet magasan, még Báthory Erzsébet, mint plakátnő is aggódva figyelte a be-belengő utcai artistát.

Ennyit a gyógyítás beszivárgásáról a web2-be.

Paliktól Palikig

Palikkal akartam kezdeni, de arra gondoltam, hogy róla majd máskor posztolok. Fontosabb egy reszkető hátsó szárny, mint egy rossz riporter.
Az idei Forma 1-es sorozat mai rajtja a szabályváltozások miatt izgalmas versenyt ígért, de ha nem lennének módosítások, akkor is megnéztem volna, 20-25 éve így vagyok ezzel. Kíváncsi voltam, hogy az ex-Ferraris mérnök és stratéga Ross Brawn mire képes egy olyan csapattal, amit hetekkel ezelőtt vett meg jelképes, három fokhagymás lángosnyi összegért és amire eddig egy közvetlen Garda tóparti nyaraló vételárát költötte hitelből és a Ferrarrinál keresett pénzből. A csapat nagyon bízott benne, a gyáriak Angliában majdnem ingyen, az utazók nagy része ígért pénzért, hitelbe és a pilóták is csak jelképes mennyiségű egységért mentek Melbourne-be. Az első és második hely még a recesszió csúcspontja előtt is a túléléshez szükséges vagyont hoz majd a Brawn csapatnak, amelyet nemsokára átkeresztelnek majd. A legesélyesebb névadó a Virgin légi- és űrrepülési társaság tulajdonosa Sir Richard Branson lehet, aki természetesen a Virgin nevet fogja felmatricázni a Brawn mérnök-befektető úr, még hófehér autójára. Ausztráliában csak pár százezer dolláros próbareklámot futtattak, nem túlzottan feltűnő helyeken, de szerintem hamarosan kezet ráznak. Button nyert, annak ellenére, hogy sokan állítják: ha Kubicza előtt Vettel nem játssza el az alukormányozott autóst (nem engedi ki az elejét), akkor utoléri a gyorsan kopó gumin vezető angolt. Többször megnéztem az utolsó köröket és egyértelműen látszott, hogy Button kímélte a gumijait, nem vett versenyszerű rövid féktávokat és az gumimorzsoló íveket is tágította. Ha a lengyel rámegy, gázt adott volna.
A másik nagy nyertese a futamnak a Toyota…lett volna. Trulli azért kapott időbüntetést, mert sárga zászló alatt előzte a tavalyi világbajnok Hamiltont. A Toyota F1 sajtósa még éjjel nyilvánosságra hozta, hogy a McLaren arra utasította Hamiltont, hogy a gurulásig lassítson, a csel bejött, mert Trulli azt hitte, hogy valamilyen technikai gondja van és elment mellette. A dolog azért bonyolult, mert Trulli kicsúszott a biztonsági autós felvezetés közben és Hamilton elhúzott mellette. A Mercedesnél valakinek trükkösen járt az agya és lassította le pilótáját, hogy a Toyotás úgy érezze, nem szabálytalan amit csinált. Az eset óvás alatt.
Én azért szurkolok a Toyotának, mert amióta bejöttek az F-1-be sok pénzt költöttek és komolyabb eredményt nem vittek haza. Most viszont a hátsószárny rugalmassága miatt a boxutcából indultak, ennek ellenére a futamon végigautóztak a majdnem teljes mezőnyön. Évekkel ezelőtt kétszer is ott voltam szezon előtti edzésükön Barcelonában és láttam hogyan zajlik a módosítás az autón. Ha például valamilyen rezonanciát éreznek, a kölni műhelyben legyártják órák alatt a kért alkatrészt, szélcsatornában ráfújnak egy viharosat, jóváhagyatják a csapattal és a japán gyárban online kapcsolatot tartó mérnökökkel és már küldik is repülőn a módosítást. Ausztráliában az idő rövidsége miatt a pályán erősítették meg a hátsó szárnyat, miután Kölnben kitalálták a módját. Szóval szurkolok nekik.
A mai közvetítés nagy csalódása, hogy még mindig Palik a hang, annyira gyerekes a stílusa és tudatlan a műszaki dolgokat illetően, hogy többnyire a német közvetítést, vagy a neten valamelyik angolt nézem. Remélem lesz olyan verseny, amely egybeesik valamelyik tereprali futammal, mert akkor a nála nagyságrendekkel hozzáértőbb fiatalok Czollner, Wéber, Szabó ülnek a monitorok elé. Úgy vagyok szegénnyel, mint annak idején Vitrayval, ha ő közvetített válogatott focimeccset, nullára tekertem a hangot és a rádión Szepesi Gyurit hallgattam. Amíg közvetített. Utána már a foci is gyatra lett, nem néztem, nem hallgattam. Az idei F1 még tartogat izgalmakat, elképzelhető, hogy nem fogok elaludni a rajt és a befutó között, ahogy szoktam a Sumi vezette szerelvény kőrözgetése közben.