Ha ezt megnézed, egy hajóban evezünk. Vagy hánykolódunk?

Sziklák az autók elé

A mai napom elég tömött volt, nem is programokkal, inkább belső eseményekkel. Reggel Pollner Ferenc, a HVG-s médiablog és közösségi médiák gondolatdiktálója, aki a jobb oldali menümben pollner szűrőként szerepel, megijesztett a twitteren egy olyan linkkel, ami nagyjából a blog halálát, legjóindulatúbb feltételezés szerint is feleslegességét jövendöli. Pont most, amikor kezdek belejönni.
Ekkor megkaptam Jeremiah Owyang írását a szilikon völgyből, ami megnyugtatott némileg, de Pollnernek, akivel megosztottam az "újságot", is tetszhetett Jeremiah vélememénye. Az amerikai srácot már évek óta olvasom, még szimpla hírleveles kora óta osztja nekem is a webészt. Csak úgy megjegyzem, hol van már a hírlevél? És hol van a keresők könyvjelzője? Sehol, el lehet felejteni. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, el is kezdtem írni valamit, de ezúttal megússzátok, olyan fontos, hogy nem lehet elintézni egy hírtelen felindulásból elkövetett poszttal. Közben beszólt Berci, a debreceni orvostanhallgató is, aki miatt elkezdtem magát a twitterezést nemrég. Szóval jön majd valami később ennek a napnak az online szekciójáról. Illetve említésre érdemes nagyon is, hogy képet váltottam Oláh Ottóval, akinek a Csendes óceán partjáról küldött twitteres real time fotójára, innen Budakesziről válaszoltam.
Nyolc óra után elvitt Rézi agár sétálni a hegyre, szépen besütött a nap, csináltam is erről a nyugtató hangulatról képet az ultrakompakt panával, percekkel ezelőtt Lightroom 2.1-el szépítettem rajtra. Pár napja feltűnt, hogy piros-fehér szalagok lógnak az egyik túristaút mentén faágakról. Meglepett a módszer, mert ma már le voltak szaggatva több helyen, sőt, ott is találtam, hol túrista nem szokott járni. Ez a szimpla módszer nem működik 2009-ben nálunk. Eszembe jutott, hogy 30 évvel ezelőtt, amikor Ruzsonyi Gábor fotóművész barátommal az ő navigálásával kicsit felpróbáltuk a raliversenyzést, mi is kitettünk magunknak ilyen madzagon lógó jeleket az erdőben, amivel a fékezési pontokat jelöltem meg. Mások is így voltak vele, a kanyarok előtt ott lebegtek a különféle dobozok, üvegek, színes szalagok, ki mit tett ki. Egy szűk földes erdei úton nagyon fontos, hogy minél később fékezz és minél gyorsabban adj gázt. Akkor napokig ott volt pontosan a jelzés, magunk vagy barátaink szedtük össze. Később, már újságíróként jártam a versenyekre, akkor már olajat öntöttek az aszfaltra, sziklát gurítottak az útra a nézők, kedvencük ellenfelének versenyvégzetét elintézve. Nem csodálom, hogy a kis, ismeretlen rendeltetésű szalagok nem működtek ma, bárkinek is akartak segíteni. Megmutatok egyet, hogy nézett ki, nem biztos, hogy erre a helyre szánták.
A naplemente az erdőben ért minket, nagyon szépen világította be a fákat a sárga fény, gyönyörű volt. Holnapra esőt jósolnak és a szalagok számának további csökkenése várható.

Off line twitter

Elég sok Twitter és Facebook gurut, egyáltalán közösségi média szakértőt követek, akik szenzációs tanácsokat adnak, részben free, részben pénzért, utóbbira még gyűjtök. A legjobban szeretem a 100 jó tanács, hogy weboldalad (blogod) forgalma erősödjön, kezdetű ajánlatokat. Ezekben egybehangzóan szerepel jótanácsként, a saját gyerek, unoka képeinek, videóinak távoltartása a blogból, honlapról. A másik szintén egybehangzó jótanács a saját gyerek, unoka megmutatása az egyre növekvő létszámú látogatóknak. Kísérlettel döntök, most az egyik változat jön.
A röpke klip percekkel ezelőtt készült, a két unokatestvér nálunk tölti a napot, itt alszanak, ami egyelőre még kétesélyes, mármint, hogy lesz-e alvás vagy nem. Az augusztusban 3 éves Blanka anyáskodik a novemberben ugyanannyi éves Lili felett. de Lilinek vannak sikeres törekvési kísérletei a fordított szituációkra is. Ma vannak először együtt az unokatestvérek huzamosabb ideig. És csiripelnek egyfolytában.

Sasolnak a verebek

Lapos magyarázat lenne, hogy a Twitter és a Facebook lapozgatása miatt nem posztoltam, de van valamennyi igazság benne. Úgy kezdődött, hogy olvastam a webcserkészetet
és egy verseny kellős közepében találtam magam. Az győz aki előbb éri el a 2009 követőt (beregisztrál itt és kiválasztja azokat akiknek a maximum 140 karakteres beírásait olvasni szeretné). Szinte magánügy, hogy emileztem ennek a blognak az írójával, aki egy darabig lelkesen segítette a blog.hu-s oldalam dolgaiban, de amikor a CSS dolgokhoz értünk otthagyott. Nem azért, mert nem tudta, dehogynem, csak egy egyetemi tanár nem megy ovónőnek. Mellékvágány, de ezért maradtam a blogspoton, igaz, mostanában a wordpressen gyakorolok. Béke van, rászavaztam és körül is néztem a twitteren. Azóta nem tudok leszakadni róla. Ott van például a szerintem legjobb magyar blogger, főleg annak, ki hipohondriával van delejezve. Meskó Berci a hatodéves debreceni orvostanhallgató, egy másik, angol nyelvű blogjával (2007-ben a világ legjobb szakblogja lett) is csavarja ki ezerrel a webről a legjobb infókat és szűri át saját, nagyon okos elképzelése szerint. Évek óta benne vannak az írásai az olvasóimban és éppen a twitterezés antagonisztikus ellentétét, a komolyság és felesleges, gyermeteg időtöltés libikókáját billegtettem, amikor olvastam egy nagyon jó posztot nála. Ez és a benne levő linkek legyen a bibliátok, de át kell állítani a csúszkát arra a területre, ami érdekel benneteket és tudtok is mutatni másoknak olyasmit, ami őket is twitterezésre ingerli. Aki nem tudnák, a szó csiripelést jelent. Nekem három hét alatt a twitter a legjobb infocsatornám lett, magasan átvitte azt a magasságot, amit a szempont tévé látogatottság növelése jel mutatott. Lehet, hogy továbbra is csak FL és tébandi fog ide jönni, viszont rengeteg dolgot tanulok és néha mutatok is, pl. fotózásból. A követőim egy része mohón kínál valamit pénzért, többnyire a weboldalakkal kapcsolatban, de csak pazarolják a csipogásukat. Ugyanúgy nem fizetek be hozzájuk, mint ahogy nem fogok Wolf Gábortól tanácsot venni horror pénzért. A keresőmarketing és a keresőoptimalizálás ingyen fogható jó twitteres antennával.
Szóval ez volt a kihagyás oka, meg az, hogy nem bírtam megállni és néhány nagyon jó trükköt ki ne próbáljak a fotóimon. Például az elmulasztott blog posztok emlékére PS-sel gyújtottam lángot, Sarlós Erzsi képzőművész fáklyájában.
De a végére, hogy legyen valami nem off is: a láng formájának kijelölése, színnel kitöltése, filter, blur motion. Kezdőknek, mint nekem, jó trükk.