A kertben hajnali vendégek a mókusok, átjönnek az erdőből diót szedni. Egy áprilisi reggelen megelőztem őket, nem a diógyűjtésben, valamiért korábban keltem. Zavartalanul rajcsúroztak és nem zavarta őket a gép kattogása. Hét vagy nyolc képet lőttem el, egészen addig, amíg a villanyvezetéken vissza nem mentek volna az erdő felé. Visszafeküdtem aludni és csak később néztem meg a képeket. A Canon autófókuszát mókusokra kellene tesztelni, alig volt éles kép, meg csaknem sötét is volt még. De az egyik fotón észrevettem valamilyen foltot, amit először ki akartam szedni a retusáló programmal, de jobban nézegetve és felhúzva a képet, megláttam, hogy mi történt. Az elsőnek eliszkoló mókus a szájában vitt magával egy fél diót, amit a dézsma nélkül maradt társa meg akart szerezni. Egyiküké sem lett, az ügyetlen mókust meglökte a társa, a zsákmány a földre hullot, a képen éppen az elvesztés utáni pillanat látható. Lottóznom kellene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése