kedd, december 22, 2009

Trombitaszó Lenke postáskisasszonynak


85 éves volt, több, mint 40 éven át a falusi hivatalban, Szigetcsépen dolgozott.

Unokatestvérek


Lili és Blanka

vasárnap, december 20, 2009

Hó érte a ház elejét

Van néhány kerti virágunk, amelyik megéri az első havazást, még akkor is, ha késői, mint az idei. A tornác lépcsőjénél a muskátli mutatja a kristályokat.

szombat, december 19, 2009

Törökbálint--Moszka tér, másfél óra

Itt az időjárás csinálta az utómunkát, már expo közben.

péntek, december 18, 2009

Teliholt

csütörtök, december 17, 2009

Törökbálint, Outlet kirakat. 2009

Budapest, 2009 karácsonya

kedd, december 08, 2009

Nem a cigánybűnözésről, egy friss cigánytámadásról


Őszintén írom, már ide a legelejére, hogy nem a cigány bűnözés létezéséről vagy nem létezéséről írok most. Egy egyszerű esetleírás ez, röviden, csak figyelmeztetésként, praktikus tanácsokat is ki lehet szedni belőle.
A húgom 35 éves fia a Nagyvárad tér felé gyalogolt, hazafelé igyekezve, kora hajnalban. Egy cigány felnőtt és egy hat éves forma cigány gyerek jöttek hozzá. A fiú arra gondolt, hogy kéregetők. A szituáció megszokottnak tűnt. Nem kéregettek, a cigány férfi egyből ütőtt az arcába, keményen. Gyakorlottan, ütötte le, egy héttel az eset után, még nem gyógyultak a sebek. A leütött fiú ott feküdt legalább egy órán át a földön, mire magához tért, a feje kába és nem lát a vértől, iszonyú fájdalmai vannak. Elvonszolta magát, ha jól emlékszem a Haller utcai benzinkúthoz, ahova mentő jött érte. A telefonját és a bankkártyáját vitték el, egyiket sem tudják használni. A lábába úgy rugott bele a cigány férfi, hogy szilánkosan tört, a hét végén derül ki, hogy operáció vagy csak gipsz vezet a gyógyuláshoz.
A rendőrségen azt mondták, amit én is, mi is tudunk, nincs elég emberük az utcai, galogos járőrözéshez, pedig azon a környéken menetrend szerintiek a hasonló esetek. De vannak akik késsel rabolnak. Nem Nagyvárad téri eset ez, bárhol megtörténhet, bármely hazai város belvárosában, éjjel és nappal is.
Nincs elég pénze a rendőrségnek? Legyen. Bárhonnan. És akkor nem a jogosan vagy nem jogosan, szabályosan vagy zsebre büntető zsaruk lesznek a célpontban, hanem azok, akik védik a biztonságukat és nem szídjuk, hanem támogatjuk őket. Nahát ehhez az idealizmushoz odaragasztok egy kis demagógiát is. Például: ne menjen államkasszába az a többszázmillió, amit a sebességradarok szednek be. Ne halljuk azt, hogy nincs pénz radarra, fektessenek be a cuccokra és büntessenek és fizessék az utcai járőröket. Mi lesz akkor, ha majd mindenki 50-el és 130-cal megy?
Addigra nem mennek ki a cigányok késelni és a Százados úti telepnél a nem nyomják fel az autódat, ha 10 méterre elmész tőle és nem mersz visszamenni, mert cigányok ülnek benne.
És addig? A legtöbb megtámadottnak az önvédelem nem megoldás , emlékezz a román kézilabdás srácra, akit kivégeztek a késes cigányok. Gázpisztoly, golyós fegyver? Akinek nem volt még a kezében, csak amikor az üzletben odaadták harmincezerért vagy százért, nem fogja tudni magát megvédeni. Hogy hogyan, azt majd máskor megírom, nem akarom, hogy a rokonomat ért cigánytámadásra ezt az egyetlen utat mutassam.
Most olyan rendőrségre gondolok, amely nem szlogen szinten véd minket. Önhibáján kívűl.
Egy olyan fotóval tudom illusztrálni elkeseredetten az esetet, amelynek víztükrén a kék ég alig tükröződik, nagyon halvány, sápadt a Nap, a sárga faleveleket már én festettem véresre. Eredetileg őszi folyópart lett volna a fotón.

vasárnap, december 06, 2009

Cica gombolyaggal

Posted via email from A szó elszáll, a kép meg harap