szombat, február 03, 2007

Mikor?

Nem lehet kiszámítani és megfigyelni sem, hogy egy csecsemőnek mikor elég a cuppogás a hasára és mikor a cuppogás az értelmes beszéddel együtt és az értelmes beszéd önmagában. A gügyögést direkt kihagytam az eszköztárakból. Borka nagyi is énekel inkább én pedig csak egyszerűen beszélek az unokáinkhoz, Blankához és Lilihez. Önzőek vagyunk vagy nem? Nem! Jár nekünk, hogy a szüleik mellett, a nagyszülőket ismerjék meg ezek e kisunokák leghamarabb. Utánunk jöhetnek a többször látott barátok, majd az idegenek. Az már más kérdés, hogy kitől mit lát, tanul, tapasztal ez a kisunoka duó. Mindenkitől valamit, majd kialakul, hogy mit. Úgyis mástól, másoktól szerzi a legtöbb tudást, ami közvetlenül kell majd az önálló életéhez. Ebbe én belemegyek, nem kell, hogy pár év múlva leöreghüjézzenek az unokáim. Valamit mi tudunk, de többet tudnak a szülei és az új barátok, ismerősök. Rájuk mi is figyelünk különben, a teljes agyi elszittyósodás ellenszere a fiatalok megértése. Majd mi is próbálunk tanulni tőletek, Lili és Lulu. Ha még nem szivacs lesz az agyunk helyén.

Nincsenek megjegyzések: