Egy különös figura tűnt fel nyáron Hévízen. Nem az a fontos, hogy médiaeszközzel járkált ott (van aki fényképezőgéppel, kamerával, rajzlappal tűnik fel), az illető igazi vietnámipapucsban csattogott. Igaz utánzat már, de mégis, retro emlékeket ébreszt. Nem hasonlítható össze a Scholl (doktor úr) gyógy, fatalpú papucsokkal, de ebben a gumi összeállításban is kellett a talppal némileg pucsítani, ami köztudomásúan ludtalp elleni talpgimnasztika alapja. Azon kívül. Lehetett benne csattogva járni. Lehetett vele álló helyzetben az elejét alágyűrve kavicsot kilőni a kiscsajokra, rá lehette lépni az elötted, nem pucsitósan járó vietnámipapucsos papucsára és stb. Én nem szerettem gyerekkoromban, mert minden este lábat kellett mosni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése