Amit és Sharad

Egyre több indiai bloggerrel kerülök kapcsolatba, de még így is elmondhatom, hogy nagyon le vagyok maradva az internet technológia legpezsgőbb országában történtekről. Hiába van google, mikrosoft, yahoo és lehetne sorolni tovább, a programozók és netmotorosok java Indiából jön. Vagy Amerikában marad, vagy visszamegy és onnan dolgozik a világnak. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert egy levelet kaptam Amit Agarwaltól, Új-Delhi web2 és már web3-as gurujától, amiben felhívja a figyelmemet egy indiai fotósra. Az ő neve Sharad Haksar és amellett, hogy a divattól kezdve mindent képez fénnyel, bedobta magát a dizájnba is. Tervezett egy objektívet, ami asztali dísz és öröknaptár.

Illetve nem örök, mert 2008-2033 -ig számlálja az éveket, mégpedig a fókusz gyúrű számaival, a napokat és a hónapokat a blende állító és a zoomoló gyűrűvel lehet állítani. Rendes súlya van, négy kiló. Nekem ez azért tetszik, mert egy tárgy, ami fékezi ezt a vacakul rohanó életet. Sharad profi fotósok asztalára szánja a lencsenaptárat. Mondjuk belép a fotós a szobájába és mondjuk olyanja van, hogy rend van benne. Odamegy a foteljébe, kicsit forgatja magát jobbra-balra kis ívekkel, élvezi a helyet és az életet. Majd szép lassan a lencsenaptárért nyúl, azt is forgatja, emelgeti, majd blendét, zoomot és élességet állít. Visszateszi, kezdődhet a napja. Átmegy a műterembe és elkezd dolgozni, mint Sharad Haksar, aki ilyesmiket csinál: http://www.sharadhaksar.com/ . A bőrápoló krém reklámlánya nem fordul meg, kár feszegetni a dolgot.

(Ja, az IE-t is kár feszegetni, a Firefox Indiában is kis lázadást jelentett Bill Gates-szel szemben. És, ha már van utóirat, a honlap programozó cégre is érdemes rákattintani, a falra pisilő srác sem fordul meg)