Az éjszakai viharok után körülnéztem a kertben. A pók baromi mérges volt, szakadt hálójából csúnyán nézett kifelé, mintha én téptem volna szét, a helyreállítást a pitypang ejtőernyőinek kifejtésével kezdte. A pitypang nem gyomnövény nálunk, unokákkal fújdolgáljuk, most is találtam olyat, amit a szél békén hagyott. Az öt tappancsos mocsári hibiszkusz a kerítés védelmében nagy vitorla levelei ellenére megúszta széllökéseket. A rózsa kapott rendesen, eső is verte, de a bimbót a levelei megvédték, most már nyílhat. A kert fűszerillatú szektorának lelke a nyári orgona, itt most nagy porzási munka van, ami rossz időben szünetelt. Ma megjöttek a pillangók és méhek, nyugodtan polleneznek, néha az volt az érzésem, hogy a dózis magukhoz vétele közben tűre vannak tűzve, mint a biológia szertárban. Ennek ellenére nem sztárolták magukat, elég nehéz volt utánuk bujkálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése