Kezdenek üresek lenni a pókhálók a kertben, a szél hamis jelzéseket ad a nem is tudom hírtelen hánylábú rovarásznak, hideg van, eső van, falevél fennakadás, átszakítás van. Nem folytatom, az nincs benne, hogy leszaggatjuk, kikerüljük inkább, nehogy megszakadjon a táplálék láncolatban játszó finom szövevény. Tegnap leképeztem egy eléggé szakadt öszeleji egységet és, hogy jobb kedvem legyen, bent beleraktam a szomszéd macseszt. Rosszkedv. Elkapott valami megfázás, antibiotikum álló nyavalya, homok van szememben, lázérzés láz nélkül és nem engedte hozzánk unokáinkat. Pedig a nyári, heti három napoknak vége, elviszik őket előlünk a Pikler Emmi néni és társai intézmények. Be is kellett raknom azt a macskát a pók helyére, lássa Andris, Lili, Blanka, hogy mik történnek a hátuk mögött itthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése