hétfő, április 11, 2011

Madarat tolláról..

Mókust meg arról, hogy végig kirándulja a diófát, csak úgy hobitornászként, mert dió már rég nem a fán van, hanem alatta az ablakpárkányon, ahova magunk tesszük ki mókustanulmányozás miatt. Meg etetésre is persze, nekik ez az első opció. Jönnek villanyvezetékre ugorva a fenyőfákról, az erdőből és ugyanúgy rohanva vissza, a röpke, ideges és rebbenékeny menza végeztével. Diót már ritkán rakunk, a madáretetőkbe is csak a készlet elkoptatása miatt van még napraforgómag, már a jutalomkoncertet hallgatjuk a téli etetésért cserébe. Megváltozott a madármenű, van már mozgő étel is bőven. A napokban Borka hív mobilon a nappaliból, ennek az emeletre szóló suttógó mikrofonhangnak akkor láttam a jelentőségét a kiáltás helyett, amikor alkalmazkodva a stílushoz lelopakodtam. Ott ült egy mókus a madáretetőben, teljesen kitöltve a teret és kapkodva szotyizott. Illedelmesen nem köpte földre a héjat, mint a fociszurkolók, de elég nagy sebességgel fogyasztott. Kár, hogy nem lehetett hallani a finom roppanásokat. Emlékszem, amikor focimeccseket fotóztam és váratlan csend keletkezett vendégcsapat gólja miatt, géppuskaropogásként hatott a tízezres tömeg magolása. A számból látszik, hogy ez nem ma volt, ha akkor van a mókusos jelenet még ugrás közben is lefotóztam volna jó reflexből, most csak a diófa oldalán landolás van csak meg. De legalább a madáretető belengve mutatja egy mókus szokatlan gasztronómiai kirándulását.
(A képek négyrétegű, fóliázott ablaküvegen át készültek, az elveszett kontrasztot utólag hoztam helyre. A Canont mindig a Tamron 70-300-as, igen gyors autófókuszos és szintén szuper stabilizátoros  optikával teszem el, a fénymérés szpotra, az érzékenység 800-ra van állítva)

 

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Ez jópofa..a madarak szemszögéből nemannyira, de jópofa!:)Lalaményes a kis dög!:)

Flögi írta...

Nagyon aranyos, jó képek. :-)