Egy falusi kör

Csak próbajáraton voltam a falumban, fogtam a fényképezőgépet és gyalogoltam egy kábé egy kilométeres kört. Mondjuk a távolság most nem lényeges, meg az sem, hogy egy félóra volt az egész, csak az, hogy közben fényképeztem, amin éppen megakadt a szemem. Az általam is a jövő fényképezőgépének tartott tükör nélküli zsebgéphez ugyanis 100 ezer a rendszer telezoom, viszont olyan ficsörök vannak a kis gépben, amelyek szinte vonzzák a régi, kézi élesség állítású objektíveket. Például tetszőleges nagyságúra nagyítható az élesre veendő képrész, plusz addig nézem, amíg akarom. Meg beállítható az is, hogy valamilyen színben jelezzen az élesen leképezendő rész kontúrja, nálam ez piros, lehet is exponálni. Előszedtem a régi filmes Nikonjaimban használt Tokina RMC 80-200/4-es, amely számtalan motocross és salakmotoros versenyt nézett, csak, hogy a legdurvábban optika ellenes eseményeket említsem. Keresem az utódját, de addig is próbálgatom az öreg darabot. Ezeket a képeket gyors utómunkával hoztam nézhető állapotúra, a kivénhedt üvegek nagyon lágyan rajzolnak, a színekkel elbánnak kissé és a részleteket meg nagyképűen semmisnek veszik.

Budakeszi kiránduló és gyógyhely volt, fogadókkal, kocsmákkal, drága villákkal,
orvosi rendelőkkel, turista menedékkel. Ez a festett kocsmacégér a napokban látott újra
fényt, felújítják a házat. Festőművész műterme lesz

Modern idők

Nem nyúltam az orrához

Az egykori kocsma falán szép, festett vendéghívogató csábított

A vadszőlő csak télen enged fényt a halott ablakokra

Nem túlzás, tavasszal kihajtanak az öreg fák. Remélem...

Öreg kapu, ahol kell ott fényesítik a tenyerek, a többi nem számít

Odakozmált a redőny, be is falazták az ablaknyílást

Időnként jönnek árusok és kishibás, javított, sérült csomagolású műszaki
cikkeket raknak ki. Garancia nincs, viszont pénz sincs, ezért fogynak
a kétes cuccok

Kettesben a délelőtti napsütésben, örök emlék

Market ing a járda feletti kötélre csipeszelve