Sejtettem, hogy érdekes lesz, de vívódtam, hogy belevágjak-e, költsek-e rá? A makrózásról van szó, ami külön műfaj a fotózásban, mint szinte minden téma. Az biztosan nem tartott vissza, hogy megriadtam a jó makrósok munkáitól, olyan úgy sem tudok lenni. Különben is csak érintőt vettem eddig a fotós területeken, nem volt módon elmélyedni vagy késztetésem nem volt hozzá. A riport ez alól a kivétel talán, ezért fizettek, fiatal voltam, becsvágyó és oda jutottam, hogy többet jelentett a pénznél a találkozás Oscar Petersonnal, Georgie Fame-mel, Spancer Davis Grouppal és az akkor még bombázó Tina Turnerrel, vagy a bérelt buszukban az utazás a Uriah Heap bandával, hogy kedvemért Keith Jarrett a koncertjén, előbb lerázta magáról az izzadságzuhatagot és csak utána nyúlt a törülközőért. A jelenet a színpadi ellenfényben az úgy festett, mint záporeső. (A pillanat emlékére most ezt az imprót hallgatom: http://www.youtube.com/watch?v=HPqK1JJOFxw ) Szóval a makróhoz is jó üvegek kellenek, türelem, a természet ismerete, korai felkelés és akkor az agyi előképzet kialakulásról nem is beszéltem. A jó makrósoknál fejben megvan a kép, kint előhívják csak.
De vettem (kaptam Borkától a még távoli születésnapomra)egy 250-es Raynox-szot, a szegény ember makró előtétjét. Vagy 20 képet csináltam próbaképpen, de rájöttem, hogy barbi babás virágokat nem nagyon fogok leképezni, inkább csak szürrealista szűrön át veszem az egyébként szép szirmokat és a bibéket közelre. Ha beválik és tetszik, akiknek fotózok, 100 méteres körzetben, négy évszak alatt egy könnyű Photoshop karmolással életművet lehetne alkotni, ha a fenti feltételek adottak lennének, de nem azok. Itt van két példa az első két tucatból, amikor közel nyomtam a Canont a témához. AZ egyik egy árvácska, a másik egy harmatcsepp a moha szálain megakadva. Volt egy hangya is, le is exponáltam, de nincs a képen. Azt nem teszem fel, mindenki nézzen hangyát magának fakultative.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése