A rendőr és a kő

Nincs olyan nap, hogy ne találkoznék legalább több tucat fotóval a hivatásos riporterek anyagából, egykori hírügynökségi kortársaim már szintén saját lovon ülnek, honlapjainkon keresztül nézegetjük, kommentáljuk egymás munkáit, a sporttudósítások rohanása a fiatalok és a max. negyvenesek élménye. Ugyanis, aki ezt csinálja az a nagy vadászösztönét is kielégíti, mohón nézegeti laptopján a képeket, ha végez a munkával, vagyis hazaküldte. Ezt nem lehet fásultan csinálni, az embert hajtja a versenyláz is, nem azzal, amit leképez, hanem a kollégákkal vívott Nagy Kvaliti Kupa amiről beszélek. Az eseményeken sokszor találkozó, még a konkurens cégeknél is dolgozó fotósok, beszélnek a jobb képekről.
Nézegetem a világ napi legjobb sajtófotó termését és tegnapi nyerő nálam, az iráni választás reformer tüntetésein készült, Oliver Laban Mattei nyomta rá a gombot jókor. Egyrészt. Másrészt a kép a riporter bátorságáról is sokat mond. Az AFP fotós egy kisebb tele állásra tekerte zoomját, ott volt a rendőrök és a tüntetők között, az ilyen atletikus mozdulattal elhajított kő bárki ott levőt eltalálhat, annak ellenére, hogy a fotó profi dobót mutat akcióban. A képről lerí az iráni rendőrök félénksége és határozatlansága. Nézők egy olyan eseményen, ahol elvileg főszerepet szántak nekik. Mattei pillanatnyilag a legtöbb helyen publikáló AFP fotós, sokat keres vele a cége és ő maga is. Ezt a fotót még látni fogjuk a World Press Photo kiállításon jövőr, zűrös a szituáció, de legalább nem csöpög a vér belőle. Ha kinagyítod, látod a követ, amint megágyaz magának a rendőr testén.