Szigethalmon az üzletközpont nagy L alapú, többszáz autónak helyet adó parkolójának szélén meghagyták az egykori Dunai Repülőgépgyár bunkerét. A tetején a rozsdás szirána is megúszta a fémgyűjtők heves rohamait.
A magyarázat a háborús betonmonstrum túlélésére részben az, hogy az amerikaiak több, 1000 kilós bombát is dobtak rá, amelyek szinte nyomtalanul robbantak fel. Odabent többszáz Messerschmitt repülőgépet gyártó ember reszketett, az életéért. Ma társaságban beszéltem a bunkerről, egyik barátom mesélte, hogy édesapja nem bízott a légókockában, bombázáskor egy gyalupad alá menekült. Két nap múlva ásták ki sértetlenül. A másik ok a fennmaradásra vitatható, kell-e emlékezet indító szörnyforma a mának és a jövőnek. Ha nem pimpelik túl a bunkert, mint annak a szomszédos üzletnek a kirakatát, szerintem kell, hogy lássák a maiak és a holnapiak. És meg kell mondani nekik, hogy már semmit sem érnek a szigethalminál akárhányszor erősebb bunkerek sem. Csak ennyit kell mondani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése