hétfő, március 22, 2010

Egy kelet-német traktor szépségei






Áll itt a csapzott erdő szélén egy traktor. Az erdő kibírja a kegyetlenséget az öreg traktor nem, elpusztult. A faluszéli erdőket mi magunk próbáljuk tönkre tenni az ipari méretű szemét kihordásával, ételmaradék, fanyesedék, összerothadt, bűzös avar bőven kikerül ide, néhány tíz méterre a házaktól, lehangoló a szemkontakt a természettel, de idővel az erdő, a levegő, a szél feldolgozza, eltünteti, megemészti. Majd újabb hullámok jönnek, az élet körbeforog. A kutyapiszok városi mérteket ölt, amikor összeszedtem az agarunkét, kinevettek, erdőből hazavinni a kutyaszart? A túristákat, akik a kilátótól, Makkosról, Normafától, ki tudja honnan jönnek, ez a látvány búcsúztatja, csodálkoznak is, a hátizskos túrista nem szemetel, még akkor sem, ha ismeri az erdőt és tudja, hogy az élniakarás a zöld erős, nagyon erős. Nem úgy a gépé, ha az ember leveszi róla a kezét, vége.
Egy 1981-es traktor áll itt a faluszél és az erdőszél semlegesnek látszó zónájában, de a fiatalok militáns kedvének igencsak kitéve. Amit lehetett összetörtek rajta, de a görbére csapott, taposott lemezeken még látszik az eredeti szín, kék volt a gép, amikor a kelet-német gyárban vonatra rakták és elvitték Stotternheimbe dolgozni. A szántóföldekről később idekerült hozzánk a sváb faluba , hibátlan volt, kivágott fatörzseket húztak ki vele az erdőből, az eltömődött vízfolyásokat ekézte, de tűzvédelmi árkot is tudott mélyíteni, szóval jó kis gép volt. Hogy milyen állapotban éri meg jövőre az oldtimer korszakot, a 30. életévét, nem tudni. Vajon lesz-e még gép formája, látszik-e még a kék szín, benövi-e a gyom, nem tudni. Azokat a részeit fotóztam, ahol a természetes rozsda borítja, a vas, acél visszaveszi a fimon hegyi levegőből azt az oxigént amit a kohókban kiszedtek belőle, a folyamat szépen befejeződik, a természet rendje helyreáll. Vannak érdekes elszíneződések is, nem vörös rozsda színűek. Ez már a belső felületek vastag védőfestékeire rakodó vegyi színjáték zöldje, sárgája. Ha nem lennének arasznyira a törések, még azt is mondanám, hogy gyönyörű látvány. A természet és a gép művészi szimbiózisa, amit nem lehet megismételni tudatosan. Ez csak egy fáradt, elromlott, agyonvert trakorral történhet meg.
Ha valakinek ismerősnek tűnik a traktor munkahelyének, Stotternheim városának neve, az nem véletlen. 1505 június 2-án itt úszott meg egy villámcsapást a huszonéves Luther Márton, pedig csak 12 év múlva hírdette meg a kereszténység elleni reformjait. Le kéne azt vasromot földelni.

9 megjegyzés:

Oláh Ottó írta...

Engem zavar, ahogy a kép egyes részeit deszaturáltad, ezáltal nem lehet tudni, hogy melyik szín volt ot eredetileg, és melyik lett Photoshoppal ráfestve. Így az egész mesterségesnek tűnik...

Csikós Gábor írta...

Igazad van, gondoltam is rá, úgyhogy hogy beírom most az infót. A hatás erősítése miatt a színesen maradt helyeket kijelöltem, kis színtelítettség és színsötétítés van ezeken a helyeken, invertben fekete-fehérre állítottam a többi részt.
Köszi a figyelmeztetést, szóval a színek a mondanívalóm szolgálatában lettek beállítva.

Oláh Ottó írta...

Épp ezért szerintem a legelső kép a legdrámaibb. Milyen lenne az ötödik deszaturálás nélkül? Ha a háttérben levő részek rozsdásak, talán jobban kiemelnék a a tekerentyű színeit.

Gábor írta...

Húazannya dejó!:)
Bár a szinek kiemelése egyes helyeken kicsit tulzott szerintem, ám álltalánosságban nagyonis tetszik!:)

Csikós Gábor írta...

Gábor köszönöm, magammal is vitatkozom, hogy lehet-e túlozni ennyire, de kísérletezem, hogy mint eszközt tudjam használni.

Várday Béla írta...

Látványos színes vas.

Szabó Szilárd írta...

Az első igazán jó! Mellesleg volt szerencsém, ha nem is kelet-német, de román traktoron dolgozni. Érdekes volna fotóban kifejezni azt az érzést.....

Csikós Gábor írta...

Szilárd, milyen képek lennének, fekete-fehér? Komolyan kíváncsi lennék. Én majdnem két évtizedig többnyire piaci megjelenés előtti autókat próbáltam és fotóztam, írtam róluk. Egy hagyott az út szélen, ARO terepjáró volt.

Tokai András írta...

Tavalyelőtt nyáron, lassan két éve
"vezettem" egy majdnem ilyen régi traktort Erdélyben. Mivel ide nem tudom, hogy lehetne föltenni, lásd a blogomban:
http://www.tokaiandras.blogspot.com/