kedd, november 02, 2010

Hol vagy öreg hölgy?

Szó szerint idemásolom egy korábbi írásomat egy öreg hölgy látogatásáról, nem kényelmi okokból, a mai történet ennek a véletlen találkozásnak a folytatása. Lett volna:
Az 1700-as évek végén, miután 1739-ben 600-an haltak meg pestisben (több, mint fele kisgyerek volt) a főváros közeli kis faluba, Budakeszire, svábokat telepítettek be. A falu gazdag és szép, gondozott lett. A második háború után a svábokat néhány 10 kilónyi holmival kitelepítették a téglára rombolt Németországba.10-15 éve gyakori látvány volt, hogy a gyerekek hazahozták a szülőfalujukba Németországból az elüldözött szüleiket, rokonaikat, járták az utcákat, kocsijaikkal kőröztek, filmeztek, készült a hommúvi az otthoniaknak, akik természetükből adódóan többnyire talpraálltak és jól éltek, élnek kint.
A napokban felfigyeltem egy jól öltözött asszonyra, rendezgette az Erdő és a Kossuth utcák találkozásánál álló keresztet, virágot is hozott magával. Amikor befejezte az akkurátos munkáját, keresztett vetett és beszállt egy német rendszámú autóba. Gyerekként szenvedhette meg a marhavagonos utat Németországba, valamikor 1946 táján.

Ma, halottak napján kimentem a Budakeszi temetőbe, hogy esetleg találkozzak az ősök tiszteletére gyertyát gyújtókkal és ha nem leszek olyan mulya és meglepett, mint a nyáron, szót is válthatok velük. Gondoltam, de nem sikerült. Az 1900-as évek elejéről maradtak itt bőven sváb sírkövek, de sötétben állnak a krizantémos, mécses és gyertyaláng imbolygással világított mai temetőrész sarkában. Néhányuk szép, klasszicizáló formájával, díszítésekkel, faragásokkal tűnik ki a sorból, van délcegen álló is, de többnyire megdőltek még a súlytalan, szuvas fakeresztek is. A nyári öreg hölgy történelmet szenvedő társai már nem jönnek. Élnek a szépen járdázott és utcázott kis német falvaikban, szépek a kertjeik, muskátli és petunia bokrok az ablakaikban, a háztetőkön a cserepeket már szolárcella fedi, rend van kint és bent. Tudom, hogy szimplán demagóg és sajnos történelmietlen a kérdés: milyen lenne Budakeszi ma, ha a több, mint 500 sváb eredetű magyar családot nem lökik ki az akkor még földig romos Németországba? A háború után a svábok és zsidók házaiba, villáiba érkezett felvidéki  újak és a magyarok utódai miért járnak Budakeszi romos utcáin, járdáin (ahol van egyáltalán) és miért tűrik a sztyupid önkormányzatok sorának pazarlásait, a  hivatalok Kafkai működését. Azt hiszem rossz hatással volt rám a mai fotózás.



Nincsenek megjegyzések: