vasárnap, július 24, 2011

Fotózz mobillal?

Nem kérdés! Azoknak adok igazat, akik nyomják vég nélkül a telefont, minden pillanat "benne van a telóba', haza van vive" és az "anyukám, ezt nézd meg" jelszóra nyíló albumba van téve. A vacak fotók is élnek, legfeljebb nem neveznek velük a Worls Press Photo-ra. Emlékezni jók nagyon, ráadásul nem is biztos, hogy olyan rosszak, kis kapkodásmentességgel párosítva nagyon alkalmas cucc a mobil is. A profiknál és fejlett amatőröknél (gyakran jobbak, mint akik pénzért exponálnak) más a helyzet. A profik egy része hány a dologtól: kategórikus elzárkózás, nyilvános hányás. Fennkölt butaság ez. Van amire profiknak is jó a kamerafon, sőt még pénzt is lehet keresni vele. A haditudósítók egy része már nem visz három gépet és lencsék sokaságát Afganisztánba , de zsebrevág pár iPhone-t és küldi a képeket a fotó outletbe, a Getty Images-nek, vagy szerencsésebbek, előre bezsebelt pénzért a szerkesztőségüknek. Nagyon jó utcaképeket, portrékat, makrókat (nem hangyaszemre) is lehet készíteni telefonnal és el lehet egy kicsit merülni az  alkalmazások orgiájában .
A mobilfotózást nekem találták ki. Akik követik a blogot, korábban olvashatták, hogy Hasselblados, Nikonos, hírügynökségi koromban is volt a zsebemben egy kis, orosz, műanyag Szmena és benne az Ilford HP5-ös film. Ez a párosítás unikumnak számított,  csináltam velük balesetet, tüzet, utcajelenetet. És meg is jelentek nyomtatásban. Persze a mobilfotózás erősen szűkíti a profi használatot, de fotózsurnalizmusra hibátlan. Ott vagy, nincs szettáska az oldaladon, nincsenek vázak a nyakadban, egy vagy a sok telefonnal fotózó között. Ez az elvegyülés nem mentesít a publikálási kötelezettségek alól, a személyiségi jog szerint sok esetben írásos engedély kell a nyilvánosságra hozatalhoz. Van amikor kérek (pl. itt a cilinderes úrtól), van amikor nem, utóbbi esetekben rizikós is lehet a lazaság.
Ezeket a fotókat Samsung Galaxy S-s mobillal csináltam Grado városában, minimális utómunka a fekete-fehér átalakítás mellett előfordult. Ez volt az első alkalom, hogy nem vittem nagy gépeket, egyetlen optikát sem külföldre, sőt a filmes vázakat a konverterekkel, az 500-as tükrös telével is itthon hagytam. Nem adom persze el a cuccot***, egyrészt lehet, hogy bejön még esküvő, koncert, sport, másrészt unokák a képkiragadásban, nagyításban, előhívásban, szárításban 0-ról indulnak majd. Ahogy én is a múlt században.
*** Meggondoltam, eladom a DSLR vázat és optikákat, a mobilra erősítek és lehet, hogy veszek egy mikro3/4-es kompakt méretű Panát a zsebembe.
Kilátás a Hotel Forzaniból. Középen szivárvány, de visszafogtam magam (hogy hagyjam  a színeit)

Így valóban United Colors felé közelít. Gyerekfotónál különösen kell vigyázni (francia apuka, olasz anyuka engedélyével)

Azt hittem triálozni fog a srác, de csak napozni ment

Az indiai bizsuk szépek, olcsók. Van aki seggre is ült

Két ellenszenves bábu, tekintetük inkább elűz, mint vonz. Akárcsak az árcédla, egy  egyszerű poló  15 ezer  forint

Grado az apró kutyák városa. Otthagyott kutyaszar ismeretlen arrafelé

Kutyát nem látni póráz nélkül, a képen barátkozást kezdeményező Retriever és két félénk öleb találkozott 

Tudom, hogy sablonos kép, de a bernáthegyi felismerte a lehetőséget egy portréra

A tengerparti sétányon a turista a naplementét fényképezi

Az öreg háló és a tenger

Palmanova 25 kilométerre van Grado mellett. A székesegyház 1530 tájékán épült a katonai erőd kinézetű és funkciójú városban, egyetlen tornya alig magasabb, mint az épület, hogy a várfalakon túlról ne lehessen az ágyúkat pontosan irányozni. A kép a Vignette appal készült, dupla expóval

Összeillő pár. Valószínüleg nem olaszok, a helyi nők udvariasan fogalmazva sem mondhatók szépnek. A kevés kivétel egyikével a szállodánkban , a Hotel Fonzariban találkoztunk, igaz, ő magyar volt. A vagány és feltűnően csinos lány 19 éves korában, 16 éve jött ki és kemény munkát dolgozik az étteremben.  Jó volt látni

Nekem ugyanez a véleményem a nyomtatott sajtóról

A strand az esti nyomtalanítás előtt

5 megjegyzés:

Unknown írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
kezisrac írta...

Igazat adok neked. Pl. balesetnél a gyors infóáramlás miatt először mindig a HTC Desire-el készítek képet, amit posztolok is azonnal twitterre. A szerkesztő kolléga ezt teszi ki, és egészen addig ott van, amíg be nem küldjük a többit. Igaz, azokat már a fényképezőkkel csinálja valaki. Az olvasók még sosem reklamáltak, hogy miért mobilos kép van fent :)

Csikós Gábor írta...

Nem is értem, hogy miért nem használják ki a sajtóban ezt a lehetőséget, amit leírsz. Nyugdíj előtt 20 évig autóbemutatókra jártam, ahol forgalomba hozatal vagy akár szériagyártás előtti autókról kellett véleményt mondani. Meg lehetne mutatni az autót valóban elsőként egy hazaküldött képpel, videóval a nagyobb lélegzetű, repülőn vagy a szerkben írt anyag előtt. Nem beszélve, hogy út közben mi minden adódik.

szpeter írta...

Nekem csak a gyors fókusz és a kis mélységélesség hiányozna. A paná-t viszont használtam és csak ajánlani tudom!

Csikós Gábor írta...

Péter, melyik Panáról van szó?